Hidegszalagos redukciós malmok
A tandem hideghengermű általában három-öt hengerállványból áll, amelyek mindegyike körülbelül 20-40%-kal csökkenti a szalag vastagságát, így a teljes csökkenés egy menetben tízszeres is lehet.
Régóta felismerték, hogy a hidegredukciós malomban előállított szalagvastagság-változások egy része, ha nem a legtöbb, a meleghengerlési folyamatból ered. Például kimutatták, hogy sok hidegmalom által előállított fémtekercsben számos nehéz terület azonosítható, amelyek a melegszalagos malmot megelőző lemezfűtési kemencében lévő vízhűtéses csúszásokból származnak.
A tandem malom vezérlésének első lépése a bejövő szalag vastagságbeli eltéréseinek kiküszöbölése. Ha a malom második állványába belépő csík egyenletes vastagságú, akkor a második és az összes következő állványon kevés beállítás szükséges. A kívánt beállítás legjobb módja az automatikus csavarvezérlés alkalmazása az első állványon. Ekkor az acél még viszonylag puha és lassan mozog, így a marócsavaroknak van idejük hatni.
Sok tandem malom rendelkezik kontaktoros, fix fordulatszámú, lecsavarható motorral, de a legmodernebb üzemekben a csavaros motorokat változtatható fordulatszámú, forgó- vagy mágneses erősítőket tartalmazó rendszerekkel működtetik. Az ilyen növények gyors, pontos ellenőrzésre alkalmasak mérőeszközökkel.
A korrekciós intézkedések végrehajtásához elvileg számos változó áll a vezérlőmérnök rendelkezésére; például az egyes állványok csavarbeállítása és az állványok közötti feszültség. A gyakorlatban ezek egy vagy kettő kivételével mindegyik előre beállított, és a vastagságmérők csak a zárt hurkon vannak beépítve a fennmaradó egy vagy két változó szabályozására. Az USA-ban olyan módszert fejlesztettek ki, amely az első állvány után egy radioizotópos műszerrel szabályozza ennek az állványnak a csavarjait, és egy második mérőeszközt az utolsó állvány után az állványok közötti feszültség szabályozására. Az első sikeres telepítés az első állvány automatikus vezérlésével 1953-ban, az első és az utolsó állvány kettős vezérlése pedig 1955-ben valósult meg.
